Az előzőnél jóval markánsabb humort képviselő sorozat.
Na igen, ugyanis Mitchell Hurwitz, a showrunnere (egy sorozatnál ez a személy az, aki az egész project arculatát meghatározza és ezen belül is legfőképpen a sztori főbb irányvonalait kidolgozza), ugyanis nem fukarkodott a kemény, ütős humorral. A pörgős események és az ezeket magyarázó poénos narráció nyomán megelevenedik egy enyhén szólva eléggé furcsa és bizarr család csak náluk bizarrabb története.
Nincs szűkség itt túlságosan sok kommentárra: a történet önmagáért beszél...
Alapszitu
A Bluth család legidősebb férfitagját, George-ot börtönbe zárták. Mivel a cégvezető irányítása nélkül a jobb esetben eléggé határozatlan, rosszabb esetben egyenesen idióta karakterekből álló népes családjának vállalkozása lassan, de biztosan szét fog hullani. A luxusba és a magas életszínvonalba becsavarodott famíla tagjai közül egyedül a cég új vezetője, Michael (ő agyal olyan látványosan a lenti képen) képes arra, hogy valamit kezdjen a dolgokkal, de ezt a csapatot képtelenség akárcsak öt percre együtt tartani.
How I met this series?
Na eztet bizony a tévében néztem végig, mégpedig az újonnan indult Comedy Central nevű magyar csatornán, szinkronosan. Ezt azért írom, mert mostanában teljesen rákaptam a feliratos, letöltögetős sorozatdarálásra és ezért kicsit elszoktam a sorozatok televízión való követésétől...
De ez nem az a széria, amely esetében két rész között súlyos elvonási tünetek jeletkeznének, szóval kibírtam valahogy, hogy így nyomjam le az egészet...
Miért és kinek érdemes megnézni?
Alapvetően azoknak ajánlom, akik jókat tudnak röhögni azon, hogy milyen mélyre is süllyedt az amerikai társadalom elitje - tehát manapság már a magyar sorozatnézők többségének simán.
Ez a széria elképzelhetetlen lett volna az olyan epikus-szappanoperák készítése idején, mint a Dallas vagy a Dinasztia (természetesen egyik sem szerepel a 144 között), mert azok szinte piedesztálra emelték az amerikai elit dögunalmas és teljesen érdektelen életét.
Ma már viszont egyre inkább a társadalomkritika a divat.
Ez királyság, mert talán ettől majd az amcsik is elkezdenek majd észre térni - persze az Arrested development kicsit több ennek a ténynek a dekralálásánál...
Tele van remek helyzetkomikummal - legtöbbször azon röhögünk, hogy ki milyen hülyén néz ki, vagy viselkedik, vagy bénázik - nincs konzervröhögés, és van benne pár olyan fordulat - különösen az utolsó, amivel kapcsolatban nem is értettem, hogy kerülhet be egy vígjátékba, mégis nagyon-nagyon jól működött - amitől néz egy nagyot az ember (az sztori ugyanis folyamatosan zajlik, megállás nélkül).
Aki viszont nem akarja látni Liza Minellit (a történet egyik főszereplője lesz ugyanis egy ideig) zavarbaejtő helyzetekben, az sztem inkább hagyja ki...
Mindentaszemnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése