A Narancsvidék fogalom, a Narancsvidék sorozattörténeti unikum, a Narancsvidék, már fél lábbal az oldschool kategóriában van, mert annyira alap, hogy jobban már nem is lehetne az.
Josh Schwartz remekműve, amelynek őt magát, mint fogalmat köszönhettük, amellett, hogy gyakorlatilag minden idők egyik legjobb szappan-alapú sztorival bíró sorozata, hozzásegített minket olyan élmények megismeréséhez, mint amelyeket a Chuck és a Gossip Girl jelent (ebből a triumvirátusból a Gossip Girl a leggyengébb és a Chuck a legerősebb), melyek talán soha nem születnek meg, ha showrunner-ünk előzőleg nem fut be a Narancsvidékkel.
Na, szóval a Cohen és a Cooper nevű tehetős családok napfényes kaliforniai villáiban játszódó sori, amellett, hogy néha tesz egy kis underground kirándulást, kitűnően alkalmazza a hagyományos kliséket a gazdagokról, a szexről, a szerelemről és a tinikről. Olyan kitűnően, hogy a káprázatos színészi alakítások, a karakterek és a párbeszédek ereje akkor is működtetné a sorit, ha a világ leggyengébb sztoriját próbálnák beadni nekünk, a legátlátszóbb módon.
De az OC esetében nagyon nem ez történik: itt a sztori is erős, amit főleg Ryan karaktere hoz magával, aki a kakukktojás az úri társaságban, hiszen szegénysorból karolta fel őt a Cohen família.
De az OC még ennél is több: káprázatos tengerparti partikkal, sétákkal, csókokkal és szeretkezésekkel tarkított Josh Schwartz látlelet azokból az időkből, mikor még elhittük, hogy Avril Lavigne tényleg lázad, hogy Britney tényleg szűz, a "válság" kifejezést csak azok ismerték, akik nem csak firkálásra és óra alatti üzengetésre használták a törikönyvet, az emósokról pedig még hírből sem hallott senki, mert akkor még azt hittük, hogy a deszkások, a Green Day és a Phantom Planet (a sori főcímdala az ő nevükhöz fűződik), a királyok és ők fogják megváltani a világot...
(Nem így lett...)
Alapszitu
Adott tehát a Cohen család, aztán a Cooper famillia, és ott van még Ryan, meg a mindig vidám Summer - no meg néhány ütős mellékkarakter - akiket szépen össze kell rázni, és néhány titkos, egyedi hozzávalóval megspékelni, hogy elkészüljön az OC-koktél.
Ilyenek a Cohen-szülők (David Galagher egyik legnagyobb alakítása) utolérhetetlen párbeszédei, Seth Cohen (Adam Brody) képregényimádata, Marissa anorexiás bája, Ryan nagy hallgatásai, Summer bájos, naív kedvessége, Jimmy Cooper, aki minden igazán szép nőnek bedől, Olivia Wilde felbukkanásai (főleg, hogy most már a House-ból mindenki ismerheti) , Caleb (Alan Dale - a Lost Widmore-ja) piszkos játékai és Julie Cooper (Melinda Clarke - Reaper - éppenhogycsakmajdnem befért a dramedy kategóriába, de nálam nem ütötte meg a mércét - és most üvöltve rám rohanghatnak a Reaper-fanok, de akkor sem fog változni a véleményem) még piszkosabb játszmái...
Igen, ez az OC illata...
És micsoda illat!
How I met this series?
"Junkie-ságom hajnalán,
Midőn Lostot még nem is láték
S Heroes-t hírből sem ismerék
Midőn a Skins még egy szó sem volt nekem
S a Prison Breaken nem sz*rtam be hetente rendesen
A Family Guy-hoz hasonlatost képzelni sem merék
S a Tenkes kapitánya, mit megnevezék,
Ha kedvenc sorozatom kérdik
Már lesém az OC-t bőszen
A Viasat 3-on minden vasárnap
Délidőben..."
Ne kérdezzétek, honnan jött ez a hülyeség - kicsit fáradt vagyok... :)
Miért és kinek érdemes megnézni?
Esetleg még nem írtam, hogy az OC alap?
Akkor most megteszem...
Az OC alap és azonnal tessék elkezdeni, ha még nem láttátok!
Mindentaszemnek
Gondolom, az eddigiek után már egyáltalán nem meglepő, hogy ismét egy főcím következik - de ezúttal az eredeti:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése