2009. október 3., szombat

Életrajzi dráma 2. - La Vita di Leonardo Da Vinci / Leonardo da Vinci élete (1971)


Minden idők egyik legnagyobb polihisztora, akinek életétből többször csináltak pénzt, mint a valaha élt ún. sztárok úgy nyolcvan százalékáéból, és akinek személyiségéről már nem is tudhatnánk kevesebbet.



Leonardo da Vinci történetének bemuatatásához talán senkinek sincsen olyan születési előjoga, mint egy olasz rendezőnek.


S ha még ráadásul Renato Castellaninak is hívják az illetőt - ő készítette ugye a fentebb már emlegetett Verdi-szériát is - akkor nem lehet kérdés, hogy nézős-e a végeredmény.


Castellani sorozata ugyanis nem csak azért remek, mert egy olyan korban született, mikor egy életrajzi sorozatnak még a legfontosabb funkciói közé tartozott az, hogy az adott tag életét hitelesen mutassa be, de itt minden tökéletesen a helyén van, ami egy jó Castellani-sorozathoz kell.


A háttérből előbújó, vaskos könyvekből felolvasó, mosolygós tudósember, aki mindig mindent megmagyaráz (egy ízben megakadályozza, hogy lássuk Leonardo egyik monumentális (lovas-) szobrát, minthogy elpusztult, máskor elmondja, hogy a híres, ám sajnos elpusztult Angiari csata c. képét milyen másolatai alapján és hogyan rekonstruálták az adott jelenethez stb.), a nagyszerű zene, az igényes fényképezés és korhű diíszletek, végül pedig, de nem utolsó sorban, egy furcsa bennsőségesség hangulata, ami megakadályoz minket abban, hogy egy pillanatig is érdektelennek tartsuk mindazt, ami a szemünk láttára történik.




A La Vita di Leonardo Da Vinci a didaktikusabb életrajzi sorozatok közül való, de ez általában egyáltalán nem akadályozhat meg abban, hogy bárki élvezhesse, minthogy - számomra egyébként mind a mai napig érthetetlen módon - azonnal beszippant magába akárkit: s erre mi is lehetne ékesebb bizonyíték, minthogy egész generációkat tanított műveltségre.







Alapszitu



A széria öt részben mutatja be Leonardo életét, a különböző életrajzi szakaszokat elsősorban a műalkotásokon és a kortársi beszámolókon át szemlélve, melyeket a már emlegetett, a színpompás reneszánsz jelenetekbe belépő öltönyös-somolygós tudósember (akivel kapcsolatban nagy kérdés, hogy része-e a tablóknak vagy nem) interpretációja tár elénk.



A sorozat, bár néhol sötét kérdéseket is érint, alapvetően rendíthetetlen életvidámságával és életszeretetével emelkedik ki társai közül: bár soha nem humorizál, mégis tele van vidám momentumokkal, s bár hangneme végig komoly marad, a kamera tekintete gyakran vidám életképeken (Verocchio lakomája, a kis Salei csínytevései stb.) álapodik meg.

Bár az állandó narráció és a tabló-hangulat a sorozatot végig a bizonytalan, féldokumentumfilmes hangulattal ruházza fel, de ez cseppet sem von le hamisítatlan hangulatából és életvidámságából.



A magam részéről minden gimnáziumban kötelezővé tenném, mert ennél jobb oktatási segédanyaggal még az életben nem találkoztam...




How I met these series?



Bajosan tudnám megmondani.



Az biztos, hogy tíz évvel ezelőtt még nem ismertem vagy nem érdekelt, azóta meg már többször is láttam.



A lényeg az, hogy alapvetően hozzáférhető a cucc, és egyébként dvd-n is kiadták egy-két évvel ezelőtt.




Miért és kinek érdemes megnézni?



Mint már mondtam volt: minden gimnáziumban kötelezővé tenném...

Ennyi ;)




Mindentaszemnek:



Nagy kár érte, de sajnos ez az egyetlen jelenet, amelyet fel tudtam lelni a sorozatból - ez is angolul van (ez azért baj, mert a magyar szinkron nagyon sokat hozzátesz a végeredmény hangulatához) és itt sajnos pont nem jelenik meg, csak narrál, a már emlegetett tudós.

A részlet a már emlegetett Anghiari csata c. kép pusztulását mutatja be: Leonardo egy újfajta freskófestési módszerrel kísérletezik - ám kísérlete nem jár sikerrel:









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése